top of page

Kiállítások/Exhibitions

Könyvészet/Bibliography

Egyéni kiállítások

 

 

 

1968

Szinyei Merse Pál kiállitóterem Budapest, fametszetkiállitás

 

 

1971

Művelődési Központ, Benczúr utca 27, Budapest, Bartók Béla születésének 90. Évfordulója tiszteletére

 

 

1978

Fényes Adolf Terem, Budapest, június-július

 

 

1989

Iparterv disztermében Dr. Mohari Katalin rendezésében, 1989. Június 15-20.

Adatok helyett: az „önéletrajz” fametszet sorozatomból állitottam ki jelenleg tiz képet, amiből látható gyermekkorom és ifjúságom. Háromszor változott hazámban az országhatár, háromszor menekültem. Minden ember élete vége felé nosztalgikusan gondol szülőföldjére, szepnek tűnik a múlt nyomorúsága is.

Rendhagyó ez a kiállitás, mert nem a művészetben elért eredményeimről akartam számot adni, felmutatni, hanem a szubjektiv érzéseimet engedtem eluralkodni.

A főváros palotái között, hegyi kunyhókat látok szépnek, száguldó autók helyett kaszálókat látok, háztetők fölött havas hegycsúcsokat.

A fürdőszoba melegvize, mosógépe nem felejteti el velem a kerekes kút forrásvizét, a Maroson súlykoló mezitlábas asszonyokat, a fregoli könnyen gördülő ruhaszáritója helyén létrán kapaszkodó, fején vizesruhával teli füleskosarat egyensúlyozó asszony kapaszkodik a padlásra. Az öregedő férfiak este a csűrben magot verve tréfálgatnak, vagy csöbröket cipelnek.

Ez az öregséget jellemző képzelet olyan eleven, hogy kompozicióba kivánkozik és szinekért kiált. Különösen a mostani helyzetben, mikor ismét forrong a társadalom, most festettem hegyeket, völgyeket, faluvéget és szegénységet. Úgy tűnik, hogy ellenkezik az itt érzett nyugalom a valósággal. De én tudom, hogy a hegyek nem menekülnek, a völgyekben legelnek az állatok, a dűlőkön virágoznak a fák és növények. Ez a változatlan valóság. A földközelben munkálkodó, hagyományokat ápoló szegényemberek őrzik a békét és megértik egymás anyanyelvét. Még hisznek Mózes törvényeiben és Jézus szeretet-tanitásában.

 

Azoknak a testvéreimnek és barátaimnak ajánlom a kiállitott képeimet, akik szeretik Erdélyt.

Bp, 1989. június

 

 

 

Csoportos kiállitások

 

1961

I.Miskolci Országos Grafikai Biennale

Kiállitáskatalógus / Exhibition catalog

 

 

M. Makkai Piroska Festőművész kiállítása, Fényes Adolf Terem, Budapest 1978. Június 8-Július2. Kiállítást rendezte Lányi Ottóné.

 

 

I.Miskolci Országos Grafikai Biennale 1961. A Borsod-Abadúj-Zemplén Megyei Tanács, a Miskolci Városi Tanács, A Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Műcsarnok rendezésében. M. Makkai Piroska a következő metszetekkel szerepelt: Épitők, 1957, fametszet 27x22, Tehenész, fametszet 27x18.5.

 

 

A VI. Ker. Tanács Népművelési Osztálya és a Postás Művelődési Központ Bartók Béla születésének 90. Évfordulója tiszteletére, M. Makkai Piroska famtszeteiből rendezett kiállitás. 1971. Március 29 – április 12. Méltatás Székely Júlia

„A legtisztább forrás maga Bartók. Aki belőle merít, nem mákony, hanem a természet hatása alatt mámorosodik meg. Makkai Piroska fába vésett vonalai, a fekete fehér kontrasztjának egyensúlyban tartása azt az erőt idézi, amely Kassák, Illyés és még sok más művész alkotásában nyilatkozott meg Bartók hatásának következményeképpen.”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sajtóhivatkozások

 

Dr. Soós Imre, Látogatás M. Makkai Piroskánál, in Kisgrafika. A kisgrafika barátok köre értesitője, XXII. Évf., 3. Sz., 18-21. Old.

 

 

Wagner, Grafikai önéletirás, Jegyzet, in Magyar Hirlap, 1978. Június 15, 6 old.

 

„Végül még egy erénye érdemes említésre Makkai Piroska fametsző-művészetének: az anyagszerűség. Az a tisztelet, amellyel a fához közelít, és játszani engedi a fa erezetét – saját kompozíciós elképzeléseinek keretei között. Ez nemhogy gyengítené, hanem hathatósan fölerősíti e puritán grafikai lapok művészi-emberi üzenetét.”

 

 

Sz. A. M. Makkai Piroska fametszeteinek kiállítása, in Népszabadság, 1968. Szeptember 24., 7.old.

 

 

Galambos Ferenc, A könyvtáros Galériája, M. Makkai Piroska, 432. Old

 

 

 

 

Arhívum

 

 

M. Makkai Piroska levele a Bolyai János Matematikai Társulat Elnökségének, 1968. Augusztus 14.

bottom of page